Kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka – hétfőn döntenek a svéd NATO-csatlakozásról és az új köztársasági elnökről is
Éjszaka várhatóan az életvégi döntésekről lesz egy négyórás vita.
Éjszaka várhatóan az életvégi döntésekről lesz egy négyórás vita.
A testület vezetését elnökhelyettes híján ideiglenesen a korelnök, Salamon László veszi át.
Orbán nyilvánvalóan nagyon megfontolta, hogy a Schmitt-, de főleg a Novák-fiaskó után hogyan dönt a leendő államfő személyéről. Abból, hogy hogyan, és végül kit választott, kik jöttek szóba, és miért nem ők lettek a befutók, sok minden kiolvasható a politikai helyzetről.
Karsai Dániel mára a „teljes önállótlanság állapotában” van, de életvégi döntést egyelőre nem hozott. Azt mondta, egészen addig nem fogja feladni, míg képes kifejezni gondolatait.
A kegyelmi botrány kirobbanása óta először beszélt a Kossuth Rádióban a miniszterelnök. Beszélt a K. Endre-ügyről, bár sem Novák Katalin, sem Balog Zoltán, sem Varga Judit nevét nem ejtette ki. Viszont azt mondta, átvilágítás jön a gyermekvédelmi rendszerben, amelyet személyesen fog felügyelni. Előkerült a brüsszelezés és a sorosozás is, majd azt mondta: pénteken komoly hadiipari megállapodást fog kötni Svédország miniszterelnökével.
Péntek reggelre soron kívüli házbizottsági ülést rántott össze Kocsis Máté, és lehet, hogy már a jövő hét második felében egy rendkívüli ülésen, vagy a március 4-i rendes parlamenti ülésnapon megválaszthatják a kormánypártok államfőjelöltjét, Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnököt.
Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölték államfőnek kormánypártok. Sulyok az elmúlt években nagyon sok interjút adott, melyben körvonalazódott véleménye közéleti kérdésekben is, de a családja története, a jogi oktatás vagy akár a technológia is szóba került. Ezekből válogattunk.
Ki sem kellett nevezni a kegyelembotrányba belebukott Novák Katalin utódját, elég volt az is, hogy a Fidesz megnevezze, Sulyok Tamást jelöli államfőnek. Máris felbolygatta a magyar internetet.
Az Alkotmánybíróság elnöke, egykori ügyvéd, aki a kormánypárti kétharmad miatt biztosra veheti, hogy ő lesz Novák Katalin utódja. Az is biztosnak tűnik, hogy Sulyok egészen más karaktert fog államfőként vinni, mint amilyet Novák Katalinnak épített kommunikációs stábja: búcsút inthetünk az ablakpucolásnak és a sütisütésnek is.
A Sulyok Tamás Ab-elnök vezette tanács szerint valójában nem érte jogsérelem a Bécsbe menekült egyetemet. Az mellékes, hogy ténylegesen öt éve nem oktat – mert nem oktathat – Budapesten.
Az államcsíny lehetőségének veszélyét is felvetették közjogi méltóságok az ellenzék tevékenységével kapcsolatban, ami az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint politikai pártok feloszlatását is indokolttá teheti. Valójában a kormány eszköztára szaporodott a választások tisztaságának aláaknázására.
Az Intézet szerint a magyar rendszer csupán demokráciának mutatja magát, Sulyok Tamás levele pedig csak az álságos működésmód ékes példája.
"Semmilyen politikai erő el nem mozdíthatja őket, még rendkívüli jogrend esetén is biztosítani kell az Ab működését" - szögezte le.
Varga Zs. András megnyugtatta Sulyok Tamást, hogy megvédi az Alaptörvényt, az ügyészség pedig kiállt mellettük.
Sulyok Tamás azt kéri, hogy biztosítsák az Alkotmánybíróság alkotmányos rend szerinti működőképességét.
Varga Zs. András és Sulyok Tamás megegyeztek abban, hogy meg kell védeni az alkotmányt a támadásoktól.
Áder János köztársasági elnök bíróvá nevezett ki nyolc olyan alkotmánybírót, köztük Sulyok Tamás elnököt, akik még nem érték el az általános – az Alkotmánybíróság tagjaira egyébként nem érvényes – nyugdíjkorhatárt.
Az Alkotmánybíróságnál évekig hevernek a beadványok úgy, hogy rájuk se néznek. Ahol maga az Alaptörvény szab határidőt, azt nem tartják be. Magyarázatot adni, kérdésekre válaszolni nem hajlandó az Ab.
A Délmagyar.hu információi szerint betörtek az Alkotmánybíróság elnökének szegedi otthonába szombat hajnalban.
Titkos parlamenti szavazáson megválasztották az Alkotmánybíróság elnökének Sulyok Tamás alkotmánybírót, az Ab eddigi elnökhelyettesét.